Itt az Azori-szigeteken (pontosabban Sao Miguel szigetén) töltött eddigi pár hetem ihlette ezt a blog bejegyzést. Több szempontból is nagyon tanulságos a sziget számomra, de talán az emberi tevékenység ökoszisztémákra gyakorolt káros hatása az, ami a legfeltűnőbb, ezen belül is az idegenhonos, inváziós növényfajok okozta biodiverzitás csökkenés.
Növényi invázió
A növényvilág sokfélesége igencsak sérülékeny. Az egyik legkomolyabb veszélyeztető tényező az őshonos növényközösségekre nézve az inváziós növényfajok terjedése. Az inváziós fajok definiálását illetően elég sokféle verzió és megközelítés létezik, de gyakorlatilag esetükben, olyan nem őshonos, tájidegen növényfajokról beszélünk, melyek természetes előfordulási területükön kívülre történő véletlen behurcolásukat, vagy szándékos betelepítésüket követően terjedésbe kezdtek és ezzel a terjedéssel az ottani, őshonos életközösségek biodiverzitására veszélyt jelentenek. (Itt az őshonos fajt is definiálni kell, amely úgy hangzik, hogy egy adott területen, emberi közreműködés nélkül is természetesen előfordul, a Kárpát-medencében azokat a fajokat soroljuk ide, melyek az elmúlt 2000 évben jelen voltak). Tehát megkülönböztetünk ős- és idegenhonos növényfajokat, azonban egy idegenhonos faj nem minden esetben válik invazívvá, ehhez többféle akadályt meg kell ugrania, és ez ezer esetből egyszer fordul elő. Ilyenkor az adott fajt valamilyen tulajdonsága képessé teszi az invázióra, ilyen lehet a gyors szaporodóképesség, a környezeti feltételekkel szembeni tág tűrőképesség vagy a jó versenyképesség őshonos fajokkal szemben. Európában nagyjából 12 000 idegenhonos növényfaj 10-12 százaléka számít inváziós fajnak. Az élővilág sokféleségének lecsökkenéséhez igen nagymértékben járulnak hozzá ezek a fajok, melyek akár teljes őshonos ökoszisztémákat is tönkretehetnek, mivel azok sok esetben nem elég versenyképesek, vagy nem fejlesztettek ki megfelelő védelmi mechanizmusokat ellenük.
 |
| Őshonos, szikesedő gyep a Sárvíz-völgyében (Mezőföld) |
Az azori-szigeteki inváziós helyzetről
Az Azori-szigeteken 996 növényi taxont regisztráltak a közelmúltban, aminek 6,6%-a endemikus,
mindössze 10,2%-a őshonos, és, ami a legmegdöbbentőbb adat, hogy 72.6%-a a flórának idegenhonos (továbbá 10,6%-a nem egyértelmű státuszú). Korábbi vizsgálatok egyértelmű negatív korreálációt mutattak ki az őshonos fajok aránya és az emberi populáció sűrűsége között, és egyértelmű pozitív korrelációt utóbbi tényező, illetve az idegenhonos fajok aránya között. A legveszélyesebb, legnagyobb gondokat okozó inváziós növényfajok a Pittosporum undulatum, az itthon is közkedvelt kerti hortenzia Hydrangea macrophylla és a Hedychium gardnerianum is mind dísznövényként kerültek be a szigetre (Sao Miguel), tulajdonképpen kertekből kiszabadult dísznövények.
 |
| Hedychium gardnerianum (40. az Az IUCN "100 of the World's Worst Invasive Alien Species" listáján) |
 |
| Kerti hortenzia (Hydrangea macrophylla) |
 |
| Polygonum capitatum, egy nagyon kedves kinézetű Ázsiából származó özönfaj |
 |
| Hedychiumos táska egy szuvenír boltban |
 |
| A sziget természeti szépségeit inváziós fajokkal méltató képeslap egy boltban |
Őshonos növényeket a magyar kertekbe!
Kerti dísznövények kivadulása hazánkban is ismert jelenség, azonban messze nem ölt olyan méreteket, mint a korábban említett Azori-szigeteken. Nálunk ilyen elsősorban a Kiskunság homoki gyepjeiben a kivadult kerti pálmaliliom (Yucca filamentosa), melynek lassú vegetatív terjedése megfigyelhető egykori tanyahelyek környékén, vagy a kétszínű kokárdavirág (Gaillardia pulchella) melynek elterjedése egyes helyeken tömegessé vált. Egyre gyakoribbá válik napjainkban sajnos a fügekaktusz (Opuntia sp.) terjedése is természetes élőhelyeken. Vannak olyan inváziós fajok a hazai flórában, melyek szintén dísznövényként kerültek Európába, mint az óriáskeserűfű fajok (Fallopia spp.), a karmazsinbogyó fajok (Phytolacca spp.), sárga selyemmályva (Abutilon theophrasti), a kései meggy (Padus serotina), a gyalogakác (Amoprha fruticosa), a fehér akác (Robinia pseudoacacia), a bíbor nebáncsvirág (Impatiens glanduligera) vagy az aranyvessző fajok (Solidago spp.).
A dísznövények kivadulása mellett számos módja van, annak, hogy egy adott faj bekerüljön egy olyan területre, ahol invázióba kezdhet. Ez történhet véletlenszerűen is a forgalom által (az autók kerekeire tapadt sárral), vagy az emberek által (a ruhákon szállítva). Ezek ellen védekezhetünk úgy, hogy például egy nyaralásról (vagy egy nagyon eltérő, akár inváziós fajokkal fertőzött élőhelyről) hazaindulva még az adott országban/területen végzünk egy alapos autómosást, vagy egy cipőtakarítást és ruhamosást.
Az egzotikus dísznövények kivadulása ellen pedig úgy védekezhetünk, ha helyettük őshonos növényeket ültetünk a kertünkbe (bár sajnos ezek kertészeti forgalomban nem túl gyakoriak, de én vettem már ligeti zsályát és bársonyos kakukkszegfűt is). Egyre több honos fajokból álló magkeveréket állítanak elő, amelyeket restaurációs ökológiai beavatkozásokhoz használnak, de arról nem találtam sajnos információt, hogy civilek számára ezek a magkeverék hol lennének elérhetők. Itt szeretném megkérni azokat, akik olvassák ezt a bejegyzést, hogy ha van valamiféle információjuk arról, hogy őshonos növényfajok magjait hol lehet beszerezni legálisan, azt legyenek szívesek továbbítani felém. Itt direkt nem szeretnék senkit arra buzdítani, hogy kezdjen el őshonos növényi magokat begyűjteni a természetből, mert ez összetett tudást igényel (mikor, mit és honnan), másrészt pedig bizonyos területeken, és bizonyos fajok esetében is engedélyekhez kötött dolog.
Ennél egy sokkal egyszerűbb megoldás az, ha a rendszeres fűnyírás helyett hagyjuk, hogy őshonos növények virítsanak a kertünkben, úgy, mint a pitypang, a mécsvirág, a közönséges habszegfű, a közönséges vasfű, a kerek repkény, az indás ínfű vagy a különböző here fajok (ezeket anyukám kertjéből soroltam fel). Ezzel nem csak közvetlenül, de a beporzó rovarok segítésén keresztül közvetetten is tehetünk az őshonos növényvilágért. A beporzó rovaroknak pedig további segítséget nyújthatunk úgynevezett rovarhotelek, vagy darázsgarázsok építésével is. Az én első darázsgarázsom az alábbi képen látható.
 |
| A darázsgarázs magányosan élő méhfajok szaporodását segíti |
